Ez a homokférgek életciklusának része. Kezdeti szakaszukban apró homokfélék. Ezek a pisztrángok együttesen izolálják a környezetben lévő vizet, amelyet aztán összekevernek. Ennek eredményeként a felszín alatti fűszeres tömeg alakul ki. Végül ez a fűszer előtti tömeg elegendő nyomást gyakorol ahhoz, hogy fűszercsapásként kitörjön a földből. A kitörést túlélő minden homokfutásból aztán kicsi, fiatal homokférgek alakulnak ki.

Ennek következtében minden olyan környezet, ahol a homok pisztráng jelen van, sivataggá válik, mivel a nedvesség eltávolításra kerül a földről, és így a környezet egésze is. A csapadék bejut a talajba, majd átalakul a fűszer előtti tömeggé, megszakítva a víz körforgását, és megakadályozva a víz elpárolgását és a légkörbe visszatérését, hogy ismét kicsapódjon. Ez elnyomja a csapadék mennyiségét, ami sivatagi körülményekhez vezet. A homokférgek és a pisztrángok számának növekedésével a sivatag elterjed.

További információ a Dűne wikiben található.

Minél több a homokféreg, annál több a pisztráng. Minél több a homoki pisztráng, annál kevesebb nedvesség van az ökoszisztémában, ami szárazabb (sivatagi) régiókat eredményez. a kőzet és a szennyeződések finomabb részecskékké őrlése, ami a homokos sivatagi körülmények gyorsabb fejlődését eredményezi.

A folyamatban lévő elsivatagosodás tényezői:

1. A pisztráng falát a nedves területekről a homokban
   1. ha a víz elég száraz környezetben van, alakítsa át fűszer előtti tömeg
   2. ha a víz nincs elég száraz környezetben, vagy elég nagy a test, akkor csupán egy elpusztult homokforgácsot hoz létre, gátat képezve annak a víznek, amely a közelben vándorol, és így megakadályozza a növények általi használatát. (Olvassa el Jacrutu leírásait.)
2. A homokpisztráng izolálja és beágyazza a gyökérzeteket a homok peremén található növényekre.
   1. ez a folyamat hasonló lenne a feldolgozza a Leto II tapasztalatait.
   2. a kapszulázott gyökerek tápanyagot csak a homoktrórából nyerhetnek; ez éhínséggel megöli a legtöbb fát és növényt.
   3. amint a növények éhen halnak és elpusztulnak, a sivatag széle kitágul, mivel bomlásuk révén a homokpisztráng tovább tud tolódni a gyökértömegben.
   4. amint az él kiszárad, a homok pisztráng képes kialakítani a fűszer előtti masszát is, és amikor ez a tömeg fűszeres ütést vált ki, felszabadítja a talajt, és homokot fúj a sivatagi peremre, ezzel is meggyorsítva az élek vándorlását.
3. A növények szabad felületek sivatagi eróziója növeli a homokot.
   1. minél több homok, annál több víz vándorol a homok alatt.
   2. a homokfutás, a homokban elég mélyen nedves szakaszok le lesznek zárva.
   3. hasonlóképpen a mélyen nem vándorolt ​​víz fűszerré alakul.
4. Sandoworms
   1. a homokférgek súrlódása melegítést eredményez
      1. ez növeli a homokból a gőzkibocsátást az atmoszférába
      2. ez a biológiai energia egy részét hővé alakítja , amely a földből sugárzik.
         1. nőtt a talajhő zordabb éghajlatot eredményez a medence szélén, hevesebb széllel és tápanyagok szivárgásával a sivatagi alacsony nyomású rendszerbe, ugyanolyan jól, mint a sivatag peremén a nedvességlerakódás, ahol a homokpisztráng be tudja zárni és elkülöníteni a medencéket. >
   2. A homokféreg mozgása medencefenék és szilárd tárgyak súrlódását okozza a homokban.
      1. ezáltal egyre mélyebb homok keletkezik
      2. ez csökkenti a száraz biológiai részecskeméretet
      3. ezáltal a homokmedencékben található kőzetek és tornyok kisebbek / vékonyabbak lesznek.
   3. a homokférgek homokba kevert biológiai anyagot fogyasztanak; ide tartoznak a homokfelsõ fotoszintetikus plantonidák, valamint a sivatagi szélrõl kifújt növényi törmelék.
      1. Ez csökkenti a homokban a növények számára felszívódó tápanyagok mennyiségét, megakadályozva a dűnék gyors, de sekély borítójú növények általi rögzítését.
      2. ez a biológiai anyagok lebomlásával is korlátozza a nedvesség felszabadulását. >

Amikor az éghajlat nagyon száraz lesz, a növényzet nagy része kihal. Ennek eredményeként a talaj kiszárad, és a szél homokszemként elfújja, anélkül, hogy növények gyökereikkel rögzítenék. Az erdővel borított dombokat vagy hegyeket a csupasz szikláig vetítik. Ekkor a szél eróziója több homokot hoz létre: a szél által szállított részecskék a kőzethez köszörülve több részecskét képeznek.

Röviden, ha eltávolítja a nedvességet az ökoszisztémából, sok homokot kap. Ez történt a Szaharával és Ausztráliával.